Még az év elején bukkantam rá egy feltűnő narancssárga gumibelsőt gyártó startupra, a Tubolitora, amely osztrák-magyar kooperációban tervezte feltalálni a meleg vizet, egy sokunk által már lerágott csontnak, kihalásra ítélt szegmensnek (jön a tubeless) titulált alkatrészkategória kapcsán.
Az MTB-k esetében már tavaly óta elérhető termékkel különösebb problémák fórumbejegyzések alapján nem akadtak, ugyanakkor az országúton is impresszív, már-már pilótajátékra hajazó ígéretekkel igyekeztek minél több embert meggyőzni róla, hogy érdemes esélyt adni a “tömlőcskének”.
Az ár 29.90 EUR, ha külföldön vásároljuk meg, 25,6 EUR körüli áron itthon is kapható. Amennyiben hármat veszünk, kettőt a kerekekre és egyet tartalékba, esetlegesen megvásároljuk a foltkészletet, ami lássuk be egy ilyen drága portékánál kötelező, szinte ugyanott vagyunk anyagilag mindkét variáció esetén, amennyiben a hazai cég ingyenes szállítást is nyújt még kedvezőbben is kijöhetünk.
Az ígéretek:
A csomagoláson nagy betűkkel látszik, hogy ez a belső 2/3-dal könnyebb…de minél is? Körülbelül a nagyon elterjedt Conti Race 28-as tömlő kerül itt képbe, amely 60-as szeleppel 107 gramm. Nagy vonalakban a 39 grammos tömeg a szintén ugyanilyen szelephosszú Tubolito esetében nagyon közel van ehhez. Nálam mindhárom belső többszöri mérésre 42 grammot nyomott, az egyik a méregetés közben benézett 41 grammra, de ez inkább a mérleg pontatlanságának tudható be. (Összehasonlításképp a Decathlonos 48-as szeleppel 96 gramm, a Schwalbe Superlight szintén 48-as 76 grammal mérlegelt.)
A kétszeres ellenállóképességét, szerencsére a nálam eltöltött 2 hét alatt nem tudtam tesztelni. Maradjon is ez így.
Azt viszont igen, hogy a cég szerint a Tubolito sokkal jobban tartja a levegőt, mint a hagyományos butyl belsők nem is beszélve a latexekről. Nos én 7.5 barra fújtam fel őket és szűk két hét alatt viszonylag keveset, körülbelül 1,2 bart engedtek le kb. 400 kilométer megtétele alatt. Korábban hasonló értékeket latex esetében bőven napon belül, míg az általam használt butylok esetében (Btwin-Michelin-Continental) legkésőbb 36 órával mértem. Fontos, hogy nem tudományos alapúak a mérési eredmények, egy SKS Rennkompressor pumpa nyomásmérője által mutatott adatot vettem a leírtakhoz alapul.
A könnyebb gyorsabb?
A legeslegelső, amiért egy igazi weightweenie rácsap a Buy Now gombra, az a pár grammos spórolás. Hogy mit jelent ez az országúton? Amint betettem őket a kerekekbe úgy éreztem jobban gyorsítok, jobban tudom tartani a sebességet. Majdnem 100 EUR-t kiadtam ezekre a furcsa színű, rendkívül érdekes tapintású dolgokra, ezek ne legyenek már jobbak? 1-2 szegmensben próbáltam PR-t javítani különösebb erőlködés nélkül sikerült 1-2-3-5 másodperceket is faragnom, vagy volt ahol még többet, amelyet tulajdoníthattam volna ennek is, de még nem tettem. Kellett egy hosszú menet, ahol a végére tényleg ki kell jönnie a pár wattos spórolásokból összerakott tartalék robbanóerőnek.
Bevallom már a 111 kilométeres Zalaegerszeg-Őriszentpéter-Csákánydoroszló-Vasvár-Zalaegerszeg kör elején fülig érő szájjal tapostam a pedált, a Zalavölgye kerékpárút sárga korlátjainál, valamint a kereszteződésekben történő gyorsításnál is jobban éreztem magam. Persze ez nem jelent semmit, mégis majd 2 perc leugrott az első 48-50 perces Bagod-Őri szegmens végére az időmből, úgy hogy a szélviszonyok között a korábbi futamokhoz képest nem volt szignifikáns különbség és az FTP értékem is elenyészőt változott (254=>256).
Az, hogy ebből mennyi tehető az új kerékpár javára és ebből mennyi a Tubolito érdeme azt nem tudom. Viszont ami a végén jött az bizakodásra adott okot. A túra végén lévő lankás, egyenletes emelkedőn a korábbi hasonlóan hosszú elfáradós túrához képest tudtam még valahonnan 15 wattot elővenni. Mélyre nyúltam a mezzsebbe és a nagy részét pszichésen, de úgy gondolom néhány wattot (1-2-3) azért ezeknek a furcsány könnyed vackoknak a segítségével tudtam kipérselni magamból. A placebo hatás biztos.
És akkor jöjjön a *, amiben megtudhatjuk, hogy milyen apró megpróbáltatás után zengtem örömódát a Tubolitoról.
Miután megérkezett a csomag, kibontottam a meglehetősen praktikusan, a lehető legkevesebb csomagolóanyagot felhasznált borításból a tömlőket és betettem őket. Először az első, majd a hátsó keréknél is észleltem, hogy a cserélhető betétes szelep nincs jól becsavarva és olyan szinten engedi a nyomást, hogy a befújt levegő néhány másodperc (kb. 10-15) alatt teljesen távozik a belsőből. Hovatovább később kiderült, hogy a harmadik tömlőnek is rosszul lett betéve a szelepbetétje és az is eresztett. A megoldást a betétek teljes kicsavarása, a menetek áttisztogatása és újbóli betétele jelentette. Az a csúfság is megesett velem, hogy kis ecsettel és szappanhabos vízzel kellett ellenőriznem a szelepet, hogy biztosan nem ereszt-e.
Közben felvettem a kapcsolatot a Tubolitoval, csalódottságomnak adtam hangot és vasárnapi nap, nagy pozitívum azonnal érkezett egy némileg automata válasz a 100%-os QC-ről és egy helyes ábráról, hogy hogyan is kell pontosan becsavarni a betétet a szelep szárába. Ez nekem sajnos azt jelenti, főleg a parádésan megszerkesztett kép miatt, hogy ez egyelőre egy nem kizárható probléma, amely a gyártáshoz, illetve a termékek ellenőrzéséhez köthető. Korábban a szintén cserélhető betétes belsők esetén ilyen sosem fordult elő velem.
Összegzés:
Amennyiben az utolsó grammok lefaragásával néhány százalékot szeretnénk csökkenteni kerekünk forgó tömegéből, hogy jobban gyorsíthassunk és néhány wattot megőrizhessünk edzésünk keményebb intervallumaira, vagy az utolsó falutáblás sprintre a group ride-on, nem számít a magas ár, és az esetleges csomagolásból kivett apró szerelés, cserébe ezt tényleg nem kell pumpálnunk minden nap, akkor kipróbálhatjuk a narancssárga termoplasztik belsőket. Bár nekem tetszenek, egyelőre a szelep összeszerelésének nálam előfordult minőségi szintje miatt nem ajánlom, viszont a technológiában óriási potenciált érzek.
Nominálisan azon kerekeseknek érheti meg leginkább a Tubolitoba való beruházás, akik a kerékszett fejlesztésén gondolkoznának azonban az ahhoz szükséges pénzmag még nincs meg. 1500 gramm körül és az alatt nem sokkal ugyanis lényegében elfogy a tudomány, lejjebb már csak az agy "karbonosításával" lehet tovább menni, a kerék kerületén főként, ha már karbon anyagból készült felniről van szó, peremes kivitel esetén nem tudunk mással súlyt faragni, teljesítményt növelni. A szingó lássuk be a túlnyomó többség számára nem opció, míg a tubeless országúton a "még nem" kategória és a technológiája néhány ponton (szerelés, defektvédő folyadék) fejlesztésre szorul.
Ne feledjétek attól, hogy valószínűleg Froome nem nyúlt az inhalátorhoz, Dumoulin pedig nem szalad majd el a WC-re az idei Giro a 2016-oshoz hasonló izgalmas fordulatokat, komoly csatározást hozhat.
