A kerékpáros biztonsági eszközök közül a legfontosabb a kerékpáros sisakunk, amely a legkisebb ütközés esetén is, az amúgy fejünkre ható erőket megsemmisülésével átveszi és megóvja kobakunkat a traumás sérülésektől, illetve az agyunkra ható negatív kölcsönhatásokat is csökkentheti.
A korábbi témával kapcsolatos epizódokban (1, 2) megismerhettük a különféle sisakok biztonsági jellemzőit, megtudhattuk, hogy akár egy Decathlonban kapható sisak is képes a legjobb bukók védelmének 90%-át biztosítani, illetve betekintést kaptunk a legújabb fejvédő technológiákba, elsősorban a MIPS működésébe.
Gyorsan vegyük át mi is a MIPS? Egy olyan a sisak belsejébe helyezett héj, illetve a legújabb változatában, a Giro Aether esetén egy plusz “sisakréteg”, amely a technológia svéd kitalálói szerint az ütközés pillanatában mintegy 3-5 mm extra elmozdulást tesz lehetővé a sisaknak a fejünkön. Ez a feltaláló és licencelő csapat szerint az első ezredpercekben hatékonyan csökkenti a már agyrázkódást okozó erők egy részét. Az állításokat átfogó tesztsorozattal még nem bizonyították, ugyanakkor a Folksam 2015-ös tesztjei, bár hatalmas előnyt és egyértelmű fölényt nem mutattak ki, de azt sugallták az extra befektetésért, ha mást nem is, iciripiciri extra biztonságot kaphatunk.
A helmets.org weboldal, amely egyszerű formában, angol nyelven talán a legjobb forrás a kerékpáros sisakok biztonságát tekintve egy meglehetősen kritikus cikkben vázolta fel aggályait a MIPS rendszerrel kapcsolatban.
Ezt elsősorban a Snell – főként motoros sisakokkal foglalkozó - amerikai minősítő intézet méréseire alapozta, ahol azt állapították meg, hogy nincs szignifikáns különbség a MIPS-sel szerelt drágább és a MIPS nélküli olcsóbb modellek között ugyanazon márka, ugyanazon típusaiból. Sőt egyes esetekben az extra biztonsággal felszerelt sisak rosszabbul is teljesített. Ezen a ponton tehát van a svédek Folksam-os tesztje, ahol kicsit pozitívba mozdultunk el az új technológia irányába, illetve az amerikai mérés, ahol nem volt kimutatható előny.
A fő különbséget a tesztek okozzák. A svédek egy gumifejre helyezik a sisakot és azt ejtik le különféle formájú üllőkre, míg az amerikai teszt esetén a sisak fixen helyezkedik el és így dobják rá az üllőt. Mindkét esetben működik a MIPS, tehát a sisak külső és belső része elmozdulnak egymáshoz képest, viszont az eredmények mások lesznek. A MIPS svéd képviselői is elismerték, hogy az amerikai teszthez hasonló esetekben valóban nincs előnye a technológiájuknak. Viszont én azt kérdezem, hogy a kettő közül melyik teszt az, amelyik életszerű? Nagyon sokat olvastam és gondolkodtam a kérdésen és arra jutottam, egyik sem.
Az első és legfontosabb, ahogy már a szélcsatornás aero teszteknél is megemlítettem, hogy teljesen hiányzik az ember, egy emberi test a képletből. Az egyenformájú, valamiféle műanyag, de gumi, vagy elasztomer bevonatú fejformák számos attribútumot nem képesek visszaadni az emberi fej fiziológiás felépítéséből, hovatovább nincs nyak, nincs emberi test, a maga tehetetlenségével, amely jelentősen befolyásohatja az eredményeket. A fej tulajdonságai közül a legfontosabb a hajviselet és a fejbőr kérdésköre. Értelemszerű, hogy egy teljesen kopasz, illetve egy komoly afro frizurával rendelkező személy esetén más és más lesz a sisak viselkedése, hovatovább a MIPS működése is, emellett a fejbőrünk, skalpunk, elég csak megmozgatnunk önmagában is egyfajta bioMIPS-ként működik, hiszen jelentős, akár a beépített biztonsági réteget meghaladó elmozdulást tesz lehetővé.
Na és a testünk, ami 60-70, vagy épp 100 kilós súlyával az ütközés pillanatában a nyakon keresztül az ellenkező irányba hatva mozdíthajta el a fejvédőt, változtatva meg ezzel az effektív beesési szögeit az erővonalaknak? Fogós kérdés, ami szintén tesztelésre vár.
Amit még hiányolok a gyerekcipőben járó kísérletekből, az a rögzítőrendszer hatékonyságának vizsgálata. A hangzatos marketing nevekkel illetett racsnis, tekerős műanyag szíjszerűségek sokszor némileg eltérő filozófia, anyaghasználat és hatékonyság mentén rögzítik a sisakot a fejünkön. Ezt a helyes beállítások alkalmazása, vagy elhagyása mellett fejformánk, korábbi fejsérüléseink okozta egyenetlenségek jelentősen befolyásolják. Mondhatjuk persze, hogy nem lehet mindenki fejére lemodellezni a töréstesztet, viszont azzal a területtel, hogy egy kicsit, vagy rosszul rögzített sisak mennyiben befolyásolja a biztonsági képességét a fejvédőnek ismereteim szerint még nem foglalkozott senki. (Az extrém esetek, mint a becsatolatlan sisak és az elementárisan rosszul beállított előre csúszó, vagy hátrazúgó, fojtogatós megoldásokat természetesen nem számítom ide.)
A fentiek miatt így bár vannak indikátoraink, sajnos egészen biztosra nem mehetünk. A MIPS kezdetben csak egy helykitöltő, a már meglévő modellekbe pluszként belepaszírozott technológia volt, viszont a legújabb fejlesztésben már egy jól átgondolt egységet alkot. Emellett a technológiát használó úttörő cég a POC saját, textilbetéteken alapuló konkurens technológiát is fejlesztett SPIN néven. Ha kitekintünk a géperővel hajtott kétkerekűek világába, a motorosoknál megjelent egy a sisak külsején lévő elcsúszó réteg, SuperSkin néven. Számomra ezek a technológiák azt bizonyítják, hogy az alapkoncepcióval, mint a sisak egyes részeinek, vagy teljes ütközőfelületének a baleset pillanatában lévő elmozdítása mindenképp kell, hogy előnyökkel járjon, de az a kérdés, hogy melyik technológia az, ami ezt a leghatékonyabban a viselő rendelkezésére bocsájtja korántsem dőlt el és a független vizsgálatok szűkös száma egyelőre csak néhány támponttal lát el minket.
A MIPS esetén az olcsóbb kategóriákban a műanyag héj mintegy 1-1,6 milliméterrel csökkenti a sisak effektív méretét, blokkolhatja, vagy szűkítheti a légcsatornák hatékonyságát és sajnos számos esetben a héj úgy került kiképzésre, hogy kezünkkel megmozgatva szépen siklik a sisak EPS hab anyagának felületén, de látható, hogy a kerékpáros fején egy valódi ütközéskor, amikor az ütközőfelület a sisakot teljesen a fejünkbe nyomja, a MIPS elakadhat a hab felületén a sokszor teljesen hiányzó műanyag, vagy textil közfelület nélkülözése miatt, így értelmetlenné téve az egészet. A Giro Aether kapcsán ilyesmitől nem kell tartani, ugyanakkor ez az egyik legdrágább piacon lévő fejvédő a maga 100 ezer forint feletti árával.
A MIPS-et jegyző cég jelenleg a GiroBell többségi tulajdonában van, így nem meglepő, hogy a korábban egyesült két gyártó kínálata roskadásig telített MIPS-es típusokkal. Fontos megemlíteni azt is, hogy a legjobb laboratóriummal is ez a cég rendelkezik, az IIHS amerikai biztosítók által létrehozott intézet tesztjein rendre ott vannak modelljeik a legjobbak között.
Az üzleti és marketing nyomás, valamint a kétes teszteredmények ellenére én úgy gondolom, semmiképp sem szenvedünk hátrányt az anyagiakon túl, ha MIPS-es, vagy SPIN-es sisakot vásárolunk. Fő szabályként javasolnám, hogy a fejvédő esetében ne legyünk restek és menjünk el az erre a kategóriára szánt anyagi lehetőségeink határáig, ha telik rá karbon héjerősítéses, minden jóval felszerelt modellt válasszunk, ahol a vételár jelentős része már csak nagyon kicsi biztonsági inkrementumokra fog elköltésre kerülni, de sosem tudhatjuk, hogy mi az a pont, amikor az egy picivel jobb sisak a traumás sérülésen túl teljesen megóvott volna minket az agyrázkódástól is.
Ne tévesszen meg minket az EU, vagy amerikai szabványnak való megfelelés, ugyanis ezeket a technológia masszív fejlődését figyelembe véve körülbelül a kőkorszakban írták. Tehát egy „kilós” sisak is megkaphatja a minősítést, és meg is védhet a kis és közepes traumáktól, de az agyunkra ható „rejtett” sérülések esetén láthatatlanul vérzik el. Ezt úgy képzeljük el, hogy a 100 ezres csúcsmodellek a Folksam tesztek alapján nagyon közel vannak ahhoz, hogy az agyrázkódás esélyét nagyon minimálisra csökkentsék, míg hatalmas ugrással a 20 ezres kategóriát képviselők is elfogadhatóan teszik a dolgukat védelmi eszköztárukkal és vannak üdítő kivételek is, mint a Decathlon nem feltétlenül jól szellőző, sem épp pihekönnyű darabja, ami ár/érték arányával tud elfogadható védelmet nyújtani a szűkösebb anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára.
A lényeg tehát, hogy legalább egy Decathlonos sisakkal rendelkezzünk, legyünk óvatosak, gondolkodjunk mindig egy lépéssel a többi közlekedő társunk előtt.
Hamis, kínai, aliexpresszes sisakok pedig felejtősek! Rendszeresen olvasom ez a közösségi oldalakon és meg is keresnek ilyen kérdésekkel, hogy jó-e a hamis POC. Tessék erre a linkre kattintani, hogy miért kerülendők szigorúan ezek a modellek!
