2008-ban kezdtem az országútizást. Akkoriban kézenfekvő volt, hogy ruházati szempontból egy költséghatékony megoldással próbálom ki magam a koskormányosok között. Mivel nemrégiben nyílt meg a városban a Decathlon áruháza és korábban már más ügyből kifolyólag vásároltam tőlük dolgokat, kézenfekvő volt, hogy tőlük vásárolom meg első ruhaszettemet.

Az akkori 500-as sorozat jó ár-érték aránnyal bírt, egy teljesen lycra kantáros nadrág, valamint egy póló és mez keresztezéséből készített alul gumival rögzülő, de felül inkább pólóra hajazó, nem kifejezetten az aero előnyökre bazírozó, viszont kényelmes együttest sikerült megvásárolnom. Ekkoriban ez 10 ezer forint körül egy jó középkategóriás ajánlat volt, azonban a homogén anyagból készült betét a mostaniakhoz képest sokkal kevésbé volt komfortos hosszútávon, illetve a mosást is jóval-jóval kevésbé bírta. Talán ekkortól datálódik, hogy a Btwin ruházatát a német élelmiszerdiszkontokban kapható, minőségileg egyértelműen az alsó kategóriába tartozó termékekkel mossuk össze, tévesen.

Természetesen ez korábban is tévedés volt a 700-as, 720-as, majd 900-as sorozatok igyekeztek a felső-közép kategóriát képviselni a neves márkákhoz képest hol ugyanannyit, hol többet nyújtva jóval kevesebbért, de az áttörés a fejekben csak lassan történt meg. Aztán jött az FDJ-vel kötött World Tour ellátói szerződés, és Thibaut Pinot, valamint Arnaud Démare sikerei nyomán az Aerofit széria bemutatásával a világ rádöbbenhetett, hogy az “áruházi márka” egy csapásra belevetette magát az igényes ruhát keresők, ámde pénztárcabarát ajánlatokra vadászók kegyeiért folytatott küzdelembe.

Ugyan a WT-ből a Btwin távozott, azonban ez méginkább előnyére vált. Az újabban népszerű “kézműves”, elegáns vonalat képviselő sorozatot mutatott be a 2018-as szezonra a RoadR 500 képében. Hogy mi a recept? Végy egy Aerofit ruhagarnitúrát, tervezz olyan színösszeállításokat és mintázatot, amivel egy estélyre is begurulhat a vevő, tüntess el néhány Btwin feliratot, a többieket vedd minimálisra, dobj be egy-két egyszerű, de nagyszerű új ötletet, finomíts a receptem és sikerre vagy ítélve. Így született meg az új 500-as, amely az egy évtizeddel korábbi elődhöz hasonlóan tengerészkék alapszínben került be a ruhatáramba. De lássuk a részleteket.

Kezdjük a nadrággal. Egy 9 és 15 milliméteres, zselés párnákkal egybedolgozott, oldalt begyűrődésgátló és dörzsölődéscsökkentő résszel egybe varrt betéten ülünk, amelynek az elején a szélvédőt (megizzadt csomagunkat védi lejtmenetkor a menetszéltől) egy leheletnyivel vastagabb anyagból készítették, mint az eredeti Aerofitet. A varrások nem 100%-ig simák, egy nagyon kicsit lehet érezni őket, de mivel itt az Aerofittel teljesen megegyező technológiát használnak, saját 17-18-19 órás tekeréseim miatt azt tudom mondani, érzékeny bőrűként, hogy egy szó szerinti egész napos tekerés során sem okoznak gondot megfelelő nyereg és beállítás használata esetén.

A nadrág szárai hosszabbak az átlagosnál, amelyeknek a végén 11-12 vékony csíkból összeállított szilikonos gumírozás van. Személy szerint nekem nagyon bejön, hogy néhány márkához képest jóval kevesebb bőrfelületem éri közvetlenül a nap és ez a széles szilikonpánt nagyon pontosan ott tartja a nadrágot a combon, nem kell félni hosszú tekerések esetén sem a felcsúszástól. A bal nadrágszáorn látható egy minimalista Btwin Road Racing felirat, de ennyi.

Felfelé haladva hastájékon, illetve szó szerint a hátunk közepén egy vékonyabb anyag található. Finom puha, nem ilyen hálós, mint sok más esetben, illetve a néhány évvel ezelőtti 700-as szérián. Ez azért jó, mert nem irritálja a bőrt dörzsölődés közben, hanem puhán siklik főleg, ha keményen odalépünk neki és egy kicsit meg is izzadunk.

A non plus ultrát ebben az árkategóriában nálam a kantárok jelentik. Ez a vékony szalagszerű kialakítás, amennyiben helyesen, gyűrődés, vagy tekeredés mentesen vesszük fel, körülbelül úgy, hogy az aljától felfelé haladva hüvelykujjunkkal szépen kisimítjuk, egész úton észrevétlenül tartja helyén a nadrágot. Sokkal-sokkal jobb megoldás, mint a korábban itt is divatos hálós, vagy levarrt lycra anyag.

Körülbelül betétet tekintve és anyaghasználatot megnézve a Castelli Volo mellett képzelhetjük el az 500-ast gatyót. (egyéni ízlések, benyomások természetesen sokban változtathatják ezt a kijelentést, de két lábbal a földön állva és a skorpiójelekről lemondva viszont 25-30%-kal olcsóbban juthatunk jó nadrághoz)

Ha a nadrág egy évtized alatt ilyen ugráson ment keresztül akkor azt kell, hogy mondjuk ugyanez a helyzet a mezzel is. A felső is megkapta a szilikonos pántokat, mind az ujjakon, mind alul. Mindkét helyen jól teljesít, karmelegítőt használva a rövid ujj szinte egybeolvad a két ruhadarab, így az utolsó század wattot is kihámozhatjuk az együttesből. A ruha mell és vállrészén egyfajta mikrohálós, meshre hajazó, ámde nem lyukacsos, hanem a „hálós” részt kissé vékonyabb, lélegző anyaggal kitöltött betéteket találunk.

Szélcsendben, és lejtmenetben végzett próbáim alapján azt tudom mondani, hogy 25-35 kilométeres sebesség között ezzel valóban valamelyest javítanak a hűtésen, ugyanakkor nem kell kitennünk bőrünket a napsugárzásnak ,a leégés veszélye ezzel a megoldással minimális. Hónaljban és oldalt a nadrágnál már említett vékony, könnyen átszellőző anyagot találjuk, itt is felfelé történt elmozdulás a hálós megoldások helyett.

A legjobban viszont nekem a zsebelosztás tetszik. 3 nagy, nagyon jól levarrt, tényleg aerós, nem buggyos zsebünk van hátul, ezen kívül iratainknak, vagy pénzünknek egy kisebb, vízlepergető cipzáras „rekesz” is felvarrásra került. Újdonság a jobb kézre eső, a vesénk oldaltájékára varrt extra zseb, amelyből vadnyugati pisztolypárba-hősként húzhatjuk elő a zselénket. A SIS termékeivel teszteltem és abszolút kézre esik, valamint biztonságos tárolást nyújt a frissítőnknek.

Az elöl lévő cipzár is is jó minőségű, hovatovább könnyen, egy kézzel is kezelhető a korábbiaknál magasabb gallérnak és a nyakon található nagyobbra varrt szélvédő, aero betétnek köszönhetően. Itt is látszik, hogy míg 10-12 éve a csúcsmezeknél sem ügyeltek ilyen apró részletekre (MOA, Nalini tapasztalat), úgy az elérhető középkategóriában is manapság a verseny kikényszerítette az egyre hatékonyabb formatervek megjelenését.

Összegzés:

A Btwin RoadR500 formatervében a 3 éve megkezdett komoly ruházati fejlesztés újabb állomását köszönthetjük. A márka képviselői azt hiszem ezzel a sorozattal ugrották meg először azt a lécet, hogy a színösszeállítások nemcsak megkülönböztetőek, hanem elegánsak is lettek, emellett a korábban nagy sláger, mostanra talán kicsit ciki, nagy feliratok is összezsugorodtak mind a nadrágon, mind a mezen. A felső ergonómiája a cipzár és a zsebek esetében is kellemes használatot eredményez.

Szinte minden nagyobb városban, és Budapest körüli elérés miatt, nem beszélve a webshopos rendelési lehetőségekről várhatóan egyre többen gondolkoznak majd el azon, hogy minőségi és elegáns, gondtalan garanciával megtámogatott sportruházatban aknázzák ki a kényelem, aero és ergonómia előnyeit kerékpáros tekeréseik során egy, a nagy márkákénál kedvezőbb árszinten.

(A fotók a Decathlon hivatalos oldaláról származnak.)