A kerékpáros iparág fejlődésének köszönhetően a meghajtás, kerekek, vázak és egyéb részegységek mellett előbb csak megjelentek, majd rohamos fejlődésnek indultak a sportághoz köthető biztonsági felszerelések.

Az országúti, trekking, városi közlekedés során ezek közül vitathatatlanul a legfontosabb a sisak, amely kezdetben egyfajta pótlékként és igényként, vékony bőr és szivacs keverékében jelent meg a fejen, majd innen jutottunk el a különféle ütközéselnyelő habokig, a karbon/kevlár erősítésű héjig, vagy éppen a szögben való ütközés közbeni erőhatásokat csökkenteni hivatott extrák, mint a MIPS és a SPIN feltalálásáig.

Az előző bekezdés nagyon tanulságos gondolatébresztő, ugyanis a sportág szerelmeseinek döntő többsége a fórumok és Facebook csoportok kommentjeinek áttekintése után elsősorban nem a biztonság, hanem az esztétikum, márkahűség, szín, dizájn mentén választja ki a neki tetsző modellt. Egy-egy vitában a legfontosabb érv, hogy mivel a 10 EUR-os sisak is teljesíti a megfelelő szabványt, a 300 EUR-ért kínált portéka, csak parasztvakítás, marketing és luxusprofit materializálódása.

Lássuk, hogy valóban így van ez?

Elsőként a szabványokról, csak röviden. A világban az EU, USA és az ausztrál-újzélandi szabványrendszer a három legfőbb irányadó előírás, amelyet a sisakgyártóknak be kell tartani, ha a legnagyobb piacokon értékesíteni kívánják az adott terméket. (Természetesen például az USA-ban a hivatalos mellett létezik önkéntesen betartható szabvány is, de az egyszerűség határain belül maradjunk, akit bővebben érdekelnek azoknak ezt a linket ajánlom: https://helmets.org/standard.htm)

Mindegyikről elmondható, hogy viszonylag régen kerültek lefektetésre, egyszerű módszertanokkal dolgoznak (sisak merőlegesen a felső részével kerül ejtésre), apróbb dolgokban, mint az erőhatások mértéke vagy az öregedésteszt előírása, illetve mellőzése ugyan különböznek, de nagy, egetrengető, a sisakok tervezését érdemben befolyásoló eltérések nincsenek közöttük.)

A legfontosabb megállapítás az, hogy viszonylag régen kerültek meghatározásra és azóta érdemben nem változtak. Gondoljunk csak az autóiparra, az EuroNCAP rendszer többszöri újragondolására és fejlesztésére, vagy az amerikai IIHS speciális tesztjeinek megjelenésére, amelyek gyökeres változtatásokra késztették a gépjárművek tervezőit és gyártóit. Itt nem kellene ilyesmit bevezetni?

Szabványok szintjén ez a kerékpáros szektorban sajnos nem történt meg és egy nagyon érdekes kettősség figyelhető meg a gyártók esetén. Egyrészt érdekeltek abban, hogy a termékeik ilyetén ne legyenek összehasonlíthatóak, másrészt az eladásaik növelése miatt bizonyos szintig a biztonság növelésében is érdekeltek.

Utóbbi kapcsán az első nagy lépést a nyilvánosság felé való nyitásban a GiroBell amerikai gyártó tette meg, akik büszkén mutatták be több videóban – köztük Simon Richardsonnak https://youtu.be/oBDTCSoi47E vagy épp a MIPS technológiával kapcsolatos eredmények mentén https://youtu.be/ZJb3LIupM2A – a laborjukat. Rajtuk kívül természetesen minden gyártó végez és végezhet teszteket. A POC például szigorúan begyűjti és elemzi az általa támogatott sportolók összetört sisakjait és ezeket is felhasználja az új modellek fejlesztésénél.

Folksam

Ahhoz viszont, hogy megfelelő információt szerezzünk és tényleg belássuk, hogy a pénzünkért extra biztonságot is kapunk a Folksam két összehasonlító tesztjéhez tudunk fordulni, amely a témában egyedülálló módon enged betekintést összehasonlító tesztek keretében, a kerékpáros sisakok biztonsági felkészültségébe. (Az angol nyelvű dokumentumok megtalálhatók a neten, de ezen a linken én is közkinccsé teszem, olvassátok!)

Két tesztet végzett a svéd vállalat, amelyben az első esetében a MIPS, mint extra biztonsági felszerelés hatékonyságát vizsgálták a sisakok ellenállóképessége mellett 2015-ben és aztán az összehasonlító tesztet 2017-ben megismételték már több MIPS modellel.

Az első teszt során 18 sisakot (illetve kakukktojásként a Hövding légzsákját) teszteltek 4 különálló teszt alapján. Az elölről, oldalról és hátulról szögben végzett tesztek során azt vizsgálták, hogy a 250g-s EU szabványhoz képest (Amely esetén még mindig 40% a koponyatörés esélye), hogy viselkednek az egyes sisakok. Örömteli hír, hogy az EU szabványt mindegyik sisak teljesítette. Viszont ha számításba vesszük azt is, hogy 180g esetén mindössze már csak 5% a koponyatörés valószínűsége, akkor a lineáris becsapódásnál, tehát a közvetlen merőleges fejreesésnél, csak 13 sisak tudta a kellő védelmet felmutatni.

A további tesztekből látszik, hogy szögben történő ütközések esetén a közvetlen traumás sérülés aránya testszőleges sisak mellett is 5% alatt tartható, viszont az olyan nagy ágyúk, mint a POC Octal esetében lényegében statisztikailag elhanyagolható mértékű.

A közvetlen sebekkel járó sérülések mellett azonban figyelemmel kell lennünk arra is, hogy agyunk nincs fixen rögzítve a koponyánkban, hanem egy folyadékban úszik és annak sérüléseit sajnos külső jelekből, hacsak óriási baj nincs, nem tudjuk megállapítani. (Gondoljunk az amerikai focistákra, akik esetében a sok kontatktot felvállalni kénytelen poszton játszóknál bizony előfordult, hogy az agy egy része eltűnt a sok rázkódástól és a koponya belső falával történő találkozástól, a hegesedésről nem is beszélve, amely pszichés, de idegrendszeri, szervi zavarokat is okozott)

Ezzel kapcsolatos fejlesztés a fenti videóban linkelt MIPS, amely az ütközés pillanatában néhány ezredmásodpercig elmozdulva elviekben csökkenti az agyra ható gyorsulási és csavaró erők hatásait. A 2015-ös tesztben egyértelműen nem volt kimondható, hogy a MIPS 130 EUR-os felára érdemben csökkenti a fenti erőket, a 2017-es tesztben azonban látható, hogyha kis mértékben is, de felfedezhető a pozitív eredmény a kimutatásokban.

" 

Főleg az utóbbi számoknál látszik, hogy egy Btwin 500-as modell is kielégítő védelmet nyújt (sőt az S-works Prevail II-vel közel azonosat!), azonban a POC Octal 2015-ös eredményeivel összehasonlítva látszik, hogy amennyiben rendelkezünk megfelelő pénzmaggal egy könnyebb, jobban szellőző modell mellett egy biztonságosabbat is kapunk.

  " 

Amennyiben lehetőségünk van rá, így ne spóroljunk az anyagiakon, mivel a biztonságra komoly hangsúlyt fektető és azt aktívan kommunikáló cégek termékei mögött valóban megvan az a know-how, amellyel jobb eredményeket érnek el másoknál. Ezzel kiküszöbölhető “a mi lett volna, ha” kérdésköre, hiszen, ha már megtörtént a baj, betörött a fejünk, komoly, akár több hétre ágyhoz kötő agyrázkódásunk keletkezett a zsebünkben lévő 100-200 EUR már nem tudja visszahozni egészségi állapotunkat a korábbi szintre.Fontos! A balesetek nemcsak saját hibánkból következnek be, vétlenként is elszenvedhetjük őket, ahol csak a biztonsági eszközeink minősége jelenthet némi előnyt a sérülések elkerülésében, vagy minimalizálásában.

Emellett az esztétikumok esetén ne ijedjünk meg a tarkónkat túlságosan védő, a szemüvegünk viselését esetleg megnehezítő sisakoktól, azok a védelmi pontok nem vételenül kerültek oda (Pl.: Lazer, Kask, POC modellek esetén) Ugyanakkor a fejünktől elemelt sisakok is a biztonság mellett a kobakunk hűtésében is nagyon segítenek, nem feltétlenül kell ódzkodni tőlük.

A cikkben megjelentetett márkák kapcsán a vizsgálatból ragadtam ki adatokat, azzal nem kívánok senkit befolyásolni a vásárlásban. Jómagam viszont az anyagi lehetőségeimhez képest legjobb sisakban, szemüvegben, ruházatban és cipőben tekerek, még akár olyan áron is, hogy le kellett mondanom egy nevesebb vázmatricáról, könnyebb kerekekről, vagy egy kategóriával magasabb váltószettről.

Csere-bere fogadom, régi sisakom nem hordom!

Ugyancsak fontos, hogy a legtöbb gyártó 3-5 évente ajánl cserét a sisakok kapcsán. Ugyan ezzel összefüggésben átfogó tanulmány nem keletkezett, én józan paraszti logikával arra kérnék mindenkit, menjen ki a garázsba és a 15 éves tv, vagy mikrosütő hungrocelljét hasonlítsa össze a frissében vett másik háztartási eszközével. Tudom, hogy ez az összehasonlítás áltudományos és egyáltalán nem pontos, de míg előbbi esetében sokkal nagyobb eséllyel találunk porhanyós, könnyen elváló részeket, egy friss csomagolóanyag rugalmassága megkérdőjelezhetetlen. És ezek bármilyen hihetetlen is, de távoli rokonságban állnak a sisakunk anyagát leginkább kitevő műanyagokkal.

Ne feledjük, lejtmenetes KOM-ot mindenki tud csinálni, de ahogy egy erotikus film sem nyújthatja azt, mint egy valódi partner, úgy inkább felfelé vitézkedjünk! Mindenkit hazavárnak!

Ha tetszett az írás és nem szeretnél lemaradni a jövőben sem a hasonlókról, itt tudod lájkolni a Facebook lapomat!