Maczkó Bandi Kerékpáros Blogja

Maczkó Bandi Kerékpáros Blogja

Kemény kalap, krumpliorr - Ismételten a kerékpáros sisakok biztonsági helyzetéről

2018. július 31. - torma99

Hosszabb kihagyás után jelentkezem ismét egy továbbra is közérdeklődésre számot tartó témával, amely a kerékpáros bukósisakok biztonsági helyzetével foglalkozik. Számos privát üzenetben kerestetek meg az előző cikk után, hogy akkor most milyen sisakot is érdemes venni, mire kell figyelni és sok esetben csak széttárni tudtam a kezemet, hiszen eddig a Folksam két tesztjén (1, 2) kívül érdemi, független kutatás a témában nem készült.

Tavasz végén azonban elkezdtek a nagy kerékpáros oldalak cikkezni a Virginia Tech és az IIHS (az autógyártók rémének) kutatásáról, amely kapcsán egy teherautónyi sisakot törtek össze az amerikai CPSC szabványrendszer alapján meghatározott vizsgálaton és leporolva az egyetemi statisztika könyveiket, a kutatók egy, az amerikai futballban már alkalmazott vizsgálati módszert a kerékpározásra átültetve kísérelték meg annak meghatározását, hogy egyes sisakok viselése esetén a való életből vett példákon keresztül mekkora az esélye agyrázkódás bekövetkezésének a balesetet elszenvedő részéről. (Szerencsére a mostani sisakok már olyan szintre jutottak, hogy a legtipikusabb esetekben és sebességhatárok között a traumás sérülések ellen kiválóan védenek, így erre nem is térnek ki a tesztben.)

Az internet tele van a csillagos értékelés felsorolásával, amely ennek a cikknek a végén is meg fog jelenni, ugyanakkor tényleg csak dióhéjban szeretném bemutatni, hogy is zajlott ez a kísérletsorozat, illetve mik azok a főbb pontok, amelyet a kutatók figyelembe vettek az eredmények meghatározásánál. A fizikus és mérnök olvasóktól elnézést kérek a lenti közérthető, de nem teljesen szakszerű meghatározásokért (erő, behatás stb.).

A CPSC-ről, de akár az európai, vagy az ausztrál-új-zélandi szabványrendszerről is összességében elmondható, hogy régi 20+ éves iránymutatókról van szó, amelyeken részben túlhaladt az idő, azonban néhány attribútumukban szerencsés, hogy nem fejlődtek (például a legnagyobb erőhatások esetén sem szakadhat el a sisak szíja).

bukosisakerok.png

Kis plusz-mínusz értékek eltérésével, de 250-300 g között kell a sisakoknak elviselniük az ütközést (vagyis a bábu fejét az ütközésnél ekkora erőhatás érheti maximum), a becsapódást követő 5 ezred és 1 századmásodperc között, amikor is a becsapódáskori csúcsérték nem tarthat tovább 2 ezredmásodpercnél, és a bekövetkező energia jelentős része 4 ezrednél nem érheti tovább a kísérleti bábu érzékelőit.

Igen ám, de attól, hogy a sisak és a fejünk kívül egyben marad, a folyadékban úszó agyunkra bármennyire is tompít a sisak jókora erők hatnak, amelyek kapcsán az agy felülete megsérülhet bevérzések keletkezhetnek rajta, stb. . Az már a Folksam tesztjéből kiderült, hogy az összes sisak megfelel az alapszabványnak, viszont a legjobbak például csak 90-110 g közötti erőt adnak át a kerekes fejének, amikor is 40-50%-os valószínűségűre mérséklik az agyrázkódás veszélyét (50-60%-ban tompítanak) a svédek sztenderdizált tesztjében.

Az amerikaiak egyik kedvenc nemzeti sportjukhoz nyúltak az ő módszertanuk meghatározásánál, ugyanis az amerikai-futball messze földön híres most már a játék közbeni ütések miatt kialakuló agykárosodástól és sajnos lássuk be a szakkomentátori székekben mi sem falembereket és futójátékosokat látunk megöregedve, ez a terep inkább az irányítók felségterülete, akik a lehetőségekhez képest jóval kevésbé vannak kitéve a fej és agysérüléseknek. A futballhoz köthető képleteket azonban némileg módosították ugyanis a kerékpárosok esetén felismerték, hogy nem csak az egyenes vonalú erőhatások, hanem a csavaróerők is kifejezetten fontosak az aszfalttal, mint nagy kiterjedésű és kemény felülettel való találkozás miatt.

A módszertan tehát egy másik sportból érkezett, míg a teszt a szabványokból, vagyis egy ejtőtoronyból meghatározott magasságról, smirglipapírral burkolt üllőkre ejtették a sisakokat. Összesen hat pontot választottak ki a sisakokon és lassú, valamint nagy sebességű ütközéseket is vizsgáltak. Minden kísérletet kétszer végeztek el, az esetleges hibák kizárása érdekében.

Ezt követően megkapták az értékeiket, amelyeket sajnos nem közöltek (X g, Y g), hanem statisztikai számításokkal, a már bekövetkezett és jól dokumentált balesetek és egyéb kutatási eredmények segítségül hívásával a teszteredményeket árnyalták oly módon, hogy az egyes pontokon mért értékekhez hozzákapcsolták annak az esélyét, hogy egy bukásnál mennyire valószínű, hogy ott verjük be a fejünket. Hogy értsük is, ha egy sisak elölről betonbiztos, de hátulról hurka, akkor amennyiben a baleseti valószínűségek szerint az elejét 80%-ban, míg a hátulját 20%-ban törjük össze a sisak jó minősítést fog kapni, míg ugyanebben az esetben egy hátulról tökéletes, de elölről papír sisak leszerepel.

Bár a végtelenségig lehet bonyolítani és egyszerűsíteni a metodológiát, számomra nagyon szimpatikus volt a valószínűségek, a statisztika és a nagy minták behozatala, mert ezzel egyértelműbben tudták meghatározni az értékelési kritériumokat, mintha azt mondták volna, hogy ez X%-kal jobb a szabványnál és kész.

 

Hogy még egy kicsit matekozzunk a baleseti statisztika alapján 100 ütközésből 47,4 esetben fordul elő olyan, amelyben felmerül az agyrázkódás kockázata, a Virginia Tech csillagos értékelései ezzel összefüggésben azt mutatják meg, hogy mekkora eséllyel hárítja ezt a sisak el.

 

5 csillag esetén 70% felett, majd szépen 10-esével lefelé haladva egy csillag esetén 40% alatti lesz ez a mutató. Jól látható, hogy ismeretlen megfontolásból a legfelső, legjobb skálát elég szélesre húzták, amely azért némi kétséget felvet, hiszen egy 70 és egy 80%-os sisak is ugyanazt az értékelést kapja (vö. Euro NCAP 5 csillagai).

Jó hír, hogy a tesztelt sisakok közül mindegyik legalább 2 csillagos minősítést kapott, tehát az agyrázkódás esélyét legalább 40%-kal csökkentik.

És akkor most mit is vegyek, teszitek fel újra a kérdést. A lenti listából látszik, hogy továbbra sem lehet egyértelmű összefüggést felfedezni a drága-jó és az olcsó-rossz kitételek között, azonban általánosan elmondható, hogy a felső és felső-közép kategóriás modellek jól szerepeltek a vizsgálaton. Azt is érdemes megfigyelni, hogy azon sisakok, amelyeket komoly saját laboratóriummal rendelkező gyártók dobtak piacra (GiroBell, POC) az élmezőnyben vannak. Kiemelést érdemel a Giro Foray, ami egy alsó kategóriás modell, ugyanakkor pariban van 5-6-szor többe kerülő sisakokkal is. Ugyanakkor ezen kutatás mutatta, hogy a MIPS-sel rendelkező sisakok jobban szerepelnek, míg a városi használatra tervezettek, legyenek masszívabbnak tűnők, rosszabbul.

Mivel a fejünkre a garancia jó eséllyel már lejárt és szüleinkhez sem fordulhatunk már sok esetben jótállásért én azt tudom tanácsolni, hogy a felhasználási, esztétikai szempontokat is figyelembe véve, ha tehetjük a tesztelt modellek, vagy az azokat gyártó cégek kínálata legyen az első, amit átlapozunk egy új sisak vásárlása során, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy bombabiztos, de kényelmetlen sisak megkeserítheti mindennapjainkat, ugyanakkor az ultrakényelmes, de rossz értékelésű örökösen magában hordozza annak a kockázatát, hogy egy perec esetén az általa nyújtott védelemnél jobbal is rendelkezhettünk volna. Találjuk meg az arany középutat, szívünk, a pénztárnánk és az általunk elvárt biztonsági szint között és sose legyen szükségünk arra, hogy élesben is teszteljük a csillagok mögött álló technológiát.

Egy rövid videó erről a Youtube-on, angolul.

Virginia Tech Five Stars Legjobb

  • Bontrager Ballista MIPS
  • Garneau Raid MIPS
  • Bell Stratus MIPS
  • Specialized Chamonix MIPS

Virginia Tech Four Stars Nagyon jó

  • Scott ARX Plus MIPS
  • Bontrager Quantum MIPS
  • Specialized Prevail II
  • Smith Overtake
  • Giro Savant
  • Bell Draft MIPS
  • POC Octal
  • Giro Foray MIPS
  • Giro Synthe
  • Giro Sutton MIPS
  • Specialized Evade II
  • Garneau Le Tour II

Virginia Tech Three Stars Jó

  • Triple 8 Dual Certified MIPS
  • Bell Reflex
  • Bontrager Solstice
  • Bern Brentwood
  • Bell Division
  • Schwinn Thrasher
  • Giro Revel
  • Schwinn Flash
  • Kali City
  • Nutcase Street
  • Specialized Centro
  • Bontrager Electra

Virginia Tech Two Stars Megfelelő

  • Lazer Genesis
  • Bern Watts

 

 

Ne feledjétek a magát csúnyán összetörő Lawson Craddockon meg sem rezzent a sisak, ha ezt szegény Casartelli megérhette volna… Sose hagyjátok otthon!

Sajnos a demoralizáló, de mostanság roppant népszerű trollkodás Maczkó Bandit is elérte, így amennyiben úgy gondolod értékes, amit írok, azt kérlek a tetszik gomb megnyomásával, az FB oldalam Like-olásával, kommenttel jelezd. Neked csak egy kattintás, de nekem fontos visszajelzés, hogy jó amit csinálok. Nagyon köszönöm előre is!

blog.hubanner2
süti beállítások módosítása